Várpalota

Thury-vár


Bakony & Balaton kártya – elfogadóhely


Csábító közelségből vár bennünket Várpalotán a Thury-vár, akár Budapest, akár Veszprém irányából közelítjük meg a várost a 8-as számú főúton. Egy csipetnyi történelem a XX. században jobbára csak bányászvárosként ismert és méltatlanul a feledés útjára lépett település kicsiny szívében. Érdemes közelebbről is megismerni a vár múltját, és a legendás falak között felidézni az egykoron itt lakók életét. Különösen, hogy a vár 2011 nyarától egy európai uniós nagy projektnek köszönhetően kívül-belül megújulva, ismét méltón várja látogatóit.

Lássuk, miről regélnek a falak, a termek…

A vár kalandos története Mátyás király idejére nyúlik vissza, és leginkább a török kori végvári harcokhoz kapcsolódik. A vár ura, Újlaki Miklós volt, Mátyás házasságon kívül született gyermekének, Corvin Jánosnak a keresztapja. Annak idején Újlaki hozta el fényes kísérettel Magyarországra a nápolyi király lányát, Aragóniai Beatrix hercegnőt, aki 1476. december 11-én a várpalotai várban készült fel a másnapi királynői koronázásra, amelyet Fehérváron tartottak. Egyes források szerint Mátyás halála után, Ulászló koronázásának megakadályozása végett a budai várból Palota várába hozták át a magyar koronát, a koronázási jelvényekkel együtt. Megtartani nem tudták a koronaékszereket, mert Beatrix a Fekete Sereget küldte a korona visszaszerzésére. E források minden kétséget kizáró hitelességét sajnos a mai napig nem sikerült bizonyítani, a gondolattal azonban játszadozhatunk... A török időkben fontos királyi végvár volt – leghíresebb védőjéről, Thury Györgyről kapta a nevét. 1687-ig hol magyar, hol török kézen volt. E kort követően a várat átépítették, és kialakult mostani formája. Az ásatások során egyedülálló középkori falképek kerültek elő, amelyek különlegessége, hogy nem egyházi eseményt ábrázolnak.

A mai látogató folyamatosan mintegy tíz különféle kiállítást tekinthet meg a Thury-várban. A nemzeti örökség részét képező épület ad otthont többek között a Bányásztörténeti Gyűjteménynek, de megtekinthetjük itt a magyar népviselet mintegy száz, teljes öltözetét magába foglaló, egyedülálló kollekciót, valamint különböző korok egyenruháit a honfoglalástól napjainkig. A várat mint rendezvényközpontot is érdemes felkeresni: egyre több eseményeknek, szervezett programnak lehetünk itt részese. Tartsunk hát pihenőt utunkon erre járva, s frissítsük fel szellemünket egy sétával a várban vagy egy esti, sajátos díszlettel övezett koncerten!