Veszprém

Veszprém a királynék városa, fesztiválok otthona a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál. Sok út vezet ide: a történelmi és kulturális örökség útja, az aktív feltöltődés útja, a kulináris élvezetek útja, és ide jutunk a Balaton és a Bakony felől vezető utakon is.

Pillantsunk be a város történelmi múltjába!

Létéről régészeti ásatások bizonyítják (avar, frank, szláv sírok feltárása), hogy már a honfoglalás előtt lakott település volt. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok 900 nyarán érkeztek a veszprémi Várhegy alá, és foglalták el a várat. A város nevének eredetére több magyarázat is létezik: Besprim, a régi szláv nyelveken bevehetetlent jelentett; más vélemény szerint személynév volt, makacs, önfejű jelentéssel. A honfoglalás után fél évszázaddal az Árpád-házi uralkodó család vette tulajdonába. Itt alapították (997-ben) az első magyarországi püspökséget. István király és felesége, Gizella királyné nevéhez fűződik a Szent Mihály-székesegyház létrehozása, és valószínűleg ők alapították a Veszprém-völgyi görög apácamonostort is, ahol a magyar koronázási palástot varrták. Ettől az időszaktól lett Veszprém a "királynék városa", így a magyar királynék Veszprém székesegyházának örökös kegyurai lettek. A szentélyben állt a trónszékük, koronájukat a székesegyház kincstárában őrizték, és a veszprémi püspök joga volt a királyné koronázása.

A középkori Veszprém virágkora a XIII. század végéig tartott, amikor a várost Csák Péter hadaival felégette. Második fénykorát Mátyás király idején élte. Ebben az időben tette Veszprémet kulturális központtá a nagy műveltségű reneszánsz főpap, Vetési Albert püspök, majd ifj. Vitéz János főpap. A török seregek 1552-ben foglalták el a várat, kiűzésük után a császári csapatok lerombolták a város erődítményeit. A történelmi városkép zömmel a XVIII. század közepén alakult ki, híres vásárok és neves kézműipari termékek növelték a város hírét.

A mai Veszprém jelképei a történelmi örökségen kívül az 1938-ban épült Völgyhíd, a kapuit 1958-ban megnyitó Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, az 1949-ben megalapított Veszprémi Vegyipari Egyetem (ma Pannon Egyetem), amelynek köszönhetően a város napjainkra iskolavárossá, egyetemi várossá fejlődött. Veszprém 1990-óta megyei jogú város.

Meghitt, kisvárosi hangulata, dombos-lejtős változatos felszíne, szűk utcácskái, ódon épületei ideális helyszínt és díszletet nyújtanak a város változatos programjaihoz, sokszínű fesztiváljaihoz. Szeretettel várjuk egész évben!