Gasztrofalu

A Gasztrofalu egy köveskáli baráti összefogás, ahol arra törekszenek, hogy egy olyan egyedi energiákkal rendelkező falu jöjjön létre, ahol minden vendég és vendéglátó otthon érzi magát és mindig visszavágyik!

Azt mondják, Köveskál a Káli-medence közepe. Nos, szerintünk egyenesen a világ közepe! Nem messze hullámzik a Balaton, a zánkai lejtőkön szőlőföldek gyűjtik be a napfényt, ásványos, különleges borokat adva. A távolból a Hegyestű figyel, közel van a Szentbékkállai kőtenger is, Köveskál határáig szelíden kacskaringós utak vezetnek minden irányból. Érkezhetsz autóval, két keréken vagy lóháton, jöhetsz északról vagy épp délről, itt mindig szívesen látnak.

Télen, a hidegben füst illat és földöntúli csend fogad. A Miakő konyhájában forró leves fő, az orrunkig ér az illat, miközben a tűznél melegszünk. A Pálffy Pincénél hordóban érlelt Furmintot töltenek, az íze Káli-medencei nyarakat idéz, mosolygunk. A Kővirág cserépkályhájának dőlve mindig jólesik a krétával írt táblán az aktuális étlapot böngészni: dönteni megint nehéz, de rosszul lehetetlen. Este ropogós az ágynemű és beleng a levendula-illat a forró fürdő után a Káli Art Inn egyik szobájában. Jó hallgatni a csendet.

Tavasszal aztán minden megtelik élettel, pedig az itt élők eddig sem pihentek! Kinyílnak a porták, metszik a szőlőt, kapálják a földet, növények szökkennek szárba, virágzik a mandulafa, csinosodnak a teraszok. És jönnek a vendégek is, látni őket a Kerékbár domboldaláról, onnan, az árnyas asztal mellől figyelve, ahogy biciklivel közelednek. Megérkezve hűs házi szörpöt kortyolnak és a kamra legjavából csipegetnek.

Nyitva a Miakő is, végre zsibong a kert, az íves udvarbejárat alól kiszűrődik a beszélgetés és az evőeszközök csilingelése. A marhapörkölt mellé a Trombitás Pince vörös cuvée-jét, a Trigont kínálják. Hiszünk nekik, és milyen jól tesszük!

A Pálffy Pince terasza is virágba borult, jó messze ellátni a faluhatáron ülve, miközben a füstölt pisztráng mellé Riválisokat kortyolgatunk: így nevezik a pince Olaszrizling-Furmint házasítását. Igazi különlegesség, jólesik elidőzni egy pohár mellett.

Kicsit tovább haladva a Fő utcán – lehetne ez a Káli-medence Váci utcája is, csak sokkal girbegurbább és barátságosabb – a Káli Kövek kertjének kapuja előtt szélkakas hívogat. Szabó Gyula borász Rezedával vár, párás lesz a pohár a melegben, ahogy kitölti a kerti faasztalnál. És mesél, borokról, szőlőről, szüretekről, sajtot és kolbászt kívánunk mellé, és csak hallgatjuk.

Szemben a Káli Art Inn tündéri kertjében az árnyas-lugasos terasz alatt már a desszerthez készülődnek. Kollát Marcell séf az utolsó simításokat végzi a konyhában, friss és szezonális hozzávalókból dolgozik, a végeredményért pedig csak lelkesedni lehet. Utána kávé jár, állítólag az egyik legjobb a környéken! Aztán pihenés, de csak vacsoráig: ha visszanézünk még, több fogásos izgalmas ételsorra számíthatunk, mellé a Balaton környékének legjobb boraival.

A Kővirág udvarára is kirakták a székeket és felnyitották a fehér napernyőket. Nézd, ott még épp van két hely, jó lesz sietni, mert tavasszal és nyáron ez ritkaság. A napi ajánlatot nem tudjuk előre, de meglepődni csak kellemesen lehet. Rábízzuk magunkat a konyhafőnök kedvére és reméljük, nekünk is kedvünkre tesz majd. A napsütés mellé fröccsöt iszunk, roséból, a kavics roszog a lábunk alatt, ahogy ejtőzés közben játszunk vele. Reméljük maradt még a mandulás süteményből citromhabbal!